HTML

Államvizsga tétel: 1.B. A vidéki térségek lehatárolása, a vidékfejlesztés fogalma és stratégiai kérdései, valamint a vidékfejlesztés politikai feladatainak meghatározása.

2011.09.29. 11:13 tpen


A vidéki területek lehatárolása, definíciók:

vidéki térségek definiálása gyakorlati szempontból is fontos.

Az Európa Tanács Vidéki Térségek Európai Charátja szerint

 

 

-        A vidéki területekre jellemző problémák

-        A vidéki elmaradottság okai

-        A vidékfejlesztés fogalma

-        A vidékfejlesztés általános céljai (és jelen állapot szerinti kormány oldalról)

-        A fenntartható vidékfejlesztés (fogalma)

-        A vidékfejlesztés politikai helye a szakpolitikák között (agrár, szociál, foglalkoztatási, ipar), kapcsolata a területfejlesztéssel.

-        Intézményrendszer

 

Amikor vidékfejlesztésről van szó, mindenek előtt azt célszerű tisztázni, mit is értünk vidék alatt. Természetesen a vidék, a vidéki térség definiálása nem csupán elméleti kérdés. Példának okáért a SAPARD program csak vidéki térségekben megvalósuló fejlesztéseket támogat, ezért a vidéki térségek definiálása gyakorlati szempontból is fontos.

Az agrártudomány oldaláról érkezők saját tudományterületük oldaláról közelítették meg a vidéki térségek fogalmi meghatározását(Dorgai, 1998b; Fehér, 1998; Romány, 1998), míg például Csatári Bálint az angolszász alapokon nyugvó vidékföldrajzi megközelítésen alapuló véleményt fejtett ki (Csatári, 2004).

 

1. Az Európa Tanács Vidéki Térségek Európai Charátja szerint „…a vidéki térség olyan szárazföldet, belső vagy tengerparti területet jelent, amely a kisvárosokat és a falvakat is magába foglalja, gazdaságilag, szociálisan egységes egészet alkot és összehasonlítva a városi térségekkel

-       számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági tevékenysége, a szociális és kulturális tevékenységek koncentrációja, és

-       a terület nagyobb részét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi és kikapcsolódási célokra használják fel” (in: Buday-Sántha, 2001)

 

2. A hazai gyakorlatban is több vidék definíció látott már napvilágot.

Az 1996-os területfejlesztési és területrendezési törvény, a Nemzeti Agrárprogram is definiálja a vidéket, utóbbi az alábbiak szerint: “Vidék az a terület, ahol a mezőgazdasági tevékenység, a zöldfelület (erdő, természetes táj) dominál és aprófalvas településszerkezet, alacsony beépítettség, illetve népsűrűség jellemez.” (Agrárprogram, 1997a)

 

3. A vidékiség mérésére az OECD országokban alkalmazott mérési módszer objektív és egyszerű: fő elve, hogy a ruralitás és az urbanitás a népsűrűség függvénye. A problémával foglalkozó szakemberek azt a tényt figyelték meg, hogy a népsűrűséggel pozitív korrelációban van egy sereg, a fejlettséget meghatározó mutató.

- Ha a népsűrűség értéke km2-enként 150 fő alatt van a települések több mint 50%-ánál, akkor alapvetően vidéki térségről beszélünk.

- Ha ez az arány 50% és 15% között van, akkor jellemzően vidéki térségről van szó.

- Ha az arány 15% alatti, akkor urbánus az adott térség.

Az EU-ban a fenti értéket 100 fő/km2 határánál állapították meg, Magyarországon pedig mintegy öszvér megoldásként 120 fő/ km2-t tartanak indokoltnak.

Ha a rurális térségek ismérveként elfogadjuk a 100fő/km2 alatti népsűrűségi mutatót, akkor az EU népességének 17,5% él vidéken, ami az EU területének nem kevesebb mint 80%-t jelenti. Az így vidékinek számító népesség aránya azonban jelentősen szóródik: Belgiumban 5%, Finnországban és Hollandiában 50%, míg Svédországban 67%. Az OECD besorolás (150 fő/km2) alapján az EU területének 84%-a vidék és itt él a népesség 39,5%-a (Vincze, 2002 a) Magyarország területének pedig 94%-a, vagyis a fővárosi agglomeráció kivételével az ország egész területe vidék. 

 

4. Az EU vidék-definíciója szerint a községi jogállású települések mellett a tízezernél nem nagyobb lélekszámú városokat és azokat a térségeket tekintjük vidékinek, ahol az országos átlagnál nagyobb a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya és nagyobb az agrárgazdaság súlya. Ezeken a területeken kisebb a zsúfoltság, a gazdasági tevékenység szorosan kötődik az élő környezethez, a népesség foglalkoztatásában és a gazdaságban jelentős a mezőgazdaság szerepe (Dorgai, 1999). Ha adaptáljuk a hazai viszonyokra, akkor az említett ismérvek alapján 2931 község és 68 kisváros sorolható a vidék kategóriába, ami az ország területének 83%-át, lakosságának pedig 42%-át teszi ki (Sarudi, 1997)

A vidéki térségek meghatározásának definíciója azért fontos, mert így lehatárolható és az EU-s pénzek a megfelelő helyre kerülnek és jól hasznosulhatnak. A vidékfejlesztési politika egyre inkább előtérbe kerül a mezőgazdasággal szemben. A támogatások eltolódnak az agrártámogatásoktól a térségi vidékfejlesztés irányába.

Az EU Közös Agrárpolitikájának átalakítási folyamata:

 

 

A vidéki területekre jellemző problémák:

 

A vidéki területek és a város közötti különbségek az ipari forradalom elindulásával kezdtek el nőni. Ez a jelenség felgyorsította az urbanizációt. Magyarországon leginkább Budapestet érintette, a 19. sz. elejétől kezdődően. Majd a II. Világháború után lelassult, és a 70-es években gyorsult fel újra. A mezőgazdaságból jellemzően az ipar felé kezdődött az elvándorlás, de érintette a szolgáltató ipart is. Kialakulnak és perifériára szorulnak a vidéki térségek. Többek között azért is, mert a vidéki térségek meghatározó alapja a termőföld, ami nem bővíthető. A vidéki térségekre jellemző például az alacsony népsűrűség. Az alacsony népsűrűség velejárója a fejlődés hiánya. Petrik -féle körforgás. Jellemző még a munkahelyek hiánya a szűkös anyagi források. Ha nem jutnak forráshoz a vidéki térségek, a fejlődés elmarad. A vidékfejlesztés célja, hogy ezt a körforgást megtörje és fenntarthatóvá tegye azt.

 

A vidéki elmaradottság okai

1, a kedvező mezőgazdasági feltételek

Mo. több évszázada egyoldalúan élelmiszer-termelésre összpontosító gazdasági terület volt. 1989 után elvesztettük az orosz-ukrán piacot, Ny-Eu-ban pedig az 1980-as évek óta túltermelési válság van a termékek piaca beszűkült, a magyar vidék elvesztette gazdasági alapját és akut válságba került

2, A földtulajdon rossz szerkezete

Míg NY-Eu-ban a föld forgalma szabaddá vált a XIX-XX. Században, addig Mo-on 1945-ig megmaradt a nagybirtok monopóliuma

Elmaradt a parasztpolgárosodás, a vidéken élők nagy többségükben szegény emberek voltak, nem alakult ki helyi önkormányzatiság

1945. földreform: nem piaci alapon történt, versenyképtelen kisbirtokok

1961 után Tsz-ek, nagyüzem: hiányzott a piaci szemlélet, a vékony parasztpolgári réteget megsemmisítették (kuláküldözés)

1990 után újabb tulajdonosváltás, elaprózott földtulajdon, hiányzó hagyományok

Konzerválta a szegénységet a vidéki térségekben

3, A trianoni békeszerződés utáni területi átrendeződés

-        Elvágta egymástól az évszázadokon át gazdaságilag összetartozó területeket, a kialakult piacközpontokat, úthálózatot.

-        Budapest súlya aránytalanul megnőtt

-        nőtt a Budapest-vidék ellentét

4, a vidék társadalompolitika sújtotta terület

   A parasztpolgárosodás nagyon alacsony

   1938-61 között a magyar vidéki középréteg teljes kiirtása:

            Zsidóság

            Sváb kitelepítés

            Kuláküldözés

 

 

A vidékfejlesztés fogalma:

 

Csatári Bálint megfogalmazásában: A vidékfejlesztés a sajátos táji, természeti, környezeti, gazdasági, települési és társadalmi jellemzőkkel leírható vidékies (rurális) területek különleges igényeire tekintettel kialakított komplex, integrált fejlesztési beavatkozások rendszere.

Dorgai megfogalmazásában pedig: A vidékfejlesztést olyan komplex tevékenység, amelynek az a végső célja, hogy a vidéki térségek – elsődlegesen társadalmi érdekből – a társadalomban betöltött funkcióik ellátására tartósan képesek legyenek.

 

A vidékfejlesztés céljai:

 

-          A vidék gazdasági bázisának megerősítése

-          A mezőgazdaság multifunkcionális jellegének kialakítása

-          A vidéki életkörülmények javítása

-          A Fiatal vállalkozók vidéki kötődésének megerősítése

-          Oktatás, szaktanácsadás

-          Természeti és épített környezet védelme

-          Szociális ellátás javítása

-          Helyi közösségek aktivitásának fejlesztése

 

Vidékfejlesztés céljai jelen állapot szerint kormány oldalról

 

Több lábon kell állnia a vidéknek” - A kormány vidékfejlesztési céljai

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tárcájának bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a kormány vidékfejlesztési politikájának legfontosabb céljai: a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása; a népesség megtartása; agrár- és élelmiszergazdaságunk versenyképességének növelése. Ezeken túl az élelmiszer- és az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vízbázisok, a talajok továbbá az élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése; helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; a város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása.

A kormány mindent megtesz azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A jogi továbbá a közgazdasági szabályozó rendszerrel a családok megerősítését szolgáló gazdálkodási formákat és megoldásokat részesíti előnyben. A kormány nézőpontja szerint a birtokpolitika középpontjába a családi/egyéni gazdaságok és azok társulásai állnak.

A természeti erőforrás-gazdálkodás nemzeti hatáskörben tartását, a természeti javak feletti önrendelkezés megtartását a kormány a nemzeti szuverenitás kulcselemének tekinti.

A tárca az uniós támogatásból zajló vidékfejlesztési program forráselosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítja át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok megerősítését, a családi gazdálkodás folytonosságának biztosítását és a generációváltás gyorsítását, a minőségi szerkezetváltást, továbbá a mikro- és kisvállalkozások erősítését és a vidéki életminőség javítását szolgálják.

A minisztérium elkötelezett abban, hogy fokozottan támogatja a természeti és kulturális örökség fenntartását, a falvak fejlesztését szolgáló programokat, javítja a helyi szolgáltatásokat, átalakítja és ügyfélközpontúvá teszi a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert (MgSzH, MVH, földhivatalok, falugazdász hálózat, stb.), hogy az a helyi közösségek és a gazdák kiszolgálását, helyzetbehozását, az információhoz és a forrásokhoz való hozzájutást szolgálja. Át kell tekinteni a LEADER programok működését, és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába kell állítani – mondta Fazekas Sándor.

A vidék gazdaságát „több lábra kell állítani”. Támogatni kell a vidéki jellegű nem mezőgazdasági tevékenységeket (helyi energiatermelés, élelmiszer-feldolgozás, értékesítése, kézművesség stb.), az ezekre irányuló helyi mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a falusi, öko- és gyógyturizmus hazai fejlődését, szálláshelyeinek bővítését, a helyi kulináris, népi és szakrális hagyományok ápolását. Ösztönözni kívánják a falvak, különböző tevékenységeit összefogó, ezzel a közösség és gazdasága belső erejét növelő, „hangya” típusú szövetkezetek, társulások létrehozását és működését. A miniszter szólt az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb szerves hulladékok, biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeinek újragondolásáról. A helyi energiaellátó rendszerek kiépítésével ugyanis sokat takaríthatnának meg a helyi önkormányzatok.

A miniszter elkötelezett abban, hogy a helyi élelmiszerek értékesítési rendszereit összekapcsolja a a helyi intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, helyi egészségügyi intézmények) közétkeztetésével. Ugyancsak ezen az alapelven szélesítenék ki az EU által is támogatott „szociális élelmiszerprogramot” valamint az iskolai „igyál tejet” és „iskolagyümölcs” programot.

 

FENNTARTHATÓ VIDÉKFEJLESZTÉS

Fogalom

Corki deklaráció alapján:

A vidékfejlesztés különböző társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi aspektusai közötti kapcsolat holisztikus értelmezésére épít. Fő vezérlő elve az, hogy az  elmaradott vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti problémáinak megoldásához, avagy  természeti és kulturális értékeik megőrzése érdekében minden lehetséges eszközt fel kell használni. Eszerint alapvetően új szemléletmódra, a rendelkezésre álló fejlesztési források és elképzelések integrált, koherens rendszerbe foglalására van szükség.

Környezetvédelem és vidékfejlesztés

A környezetvédelem korlátozó tényező, vagy erőforrás?

1, intenzív, ipari jellegű mezőgazdasági termelésre és feldolgozásra épülő fejlesztés számára a nemzeti parkok vagy a természeti értékeket védő jogi szabályozás csak a profitszerzést gátló akadályt jelent.

2, fenntartható vagy integrált fejlesztési megközelítés számára azonban akár az adott térség fő erőforrásává is válhat.

Biodiverzitás és tájvédelem

·         Mo-on kb 42 ezer állat- és 2200 magasabb rendú növényfaj honos.

·         1-1,5 millió ha rossz minőségű szántóföld művelésével kell felhagyni.

·         A művelés felhagyása komoly környezeti károkhoz vezethet

Vízszennyezés

-        Felszíni vizeink 95%-a az ország területén kívülről érkezik

-        2000 január: ciánszennyezés ----

-        Súlyos gazdasági, társadalmi problémák (halászat, turizmus)

-        A szennyvíz 40%-a tisztítás nélkül ömlik a folyókba

Szilárd hulladék

  1. 2700 kommunális lerakónak csak 30%-a felel meg a környezetvédelmi előírásnak
  2. Illegális szemétlerakás
  3. Megoldatlan az állami tetemek kezelése
  4. Nem megoldott a felhagyott bányák rekultivációja sem

Fenntartható mezőgazdaság

Ø  1989 után a mg-i termelés sokkal extenzívebbé vált, csökkent az állatállomány, jelenős területeken hagytak fel a szántóföldi műveléssel ----- a mg által okozott környezeti károk jelentősen csökkentek

Ø  Megoldás lehet fenntartható mg:

Ø  Alacsony fosszilis energia-felhasználás

Ø  Jó minőségű egészséges élelmiszerek előállítása

Ø  Fontos az emberi munka

Ø  Megőrzi a természetes erőforrásokat és értékeket

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

Cél: a különböző térségek adottságainak megfelelő, ahhoz igazodó fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása

A program jelentős támogatási előnyt biztosít az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkci-onális mezőgazdasági földhasználatnak, az EU-ban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek.

horizontális vagy országos célprogramok

            hazai mezőgazdasági földhasználat teljes területére kiterjednek

            Cél: támogatást nyújtsanak a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárásoknak, rendszereknek

            különböző támogatási programok révén segíti a környezeti szempontokat is figyelembe vevő gazdálkodás elterjedését,

            az integrált növény-, zöldség- ill. gyümölcstermesztés,

             az ökológiai gazdálkodás terjedését,

            a gyepterületek és vizes élőhelyek ökológiai feltételeknek megfelelő hasznosítását,

            a környezetbarát állat-tartás kialakulását

zonális vagy térségi célprogramok

         az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezőgazdasági földhasználatát segítik

         programok célterületei közé olyan térségek tartozhatnak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi vagy/és vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek

         E térségek hálózatot alkotnak, így kialakulhat az ún. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) hálózata.

         hozzájuk való csatlakozás önkéntes, a gazda minimum 5 évre szóló szerződést köt az állammal, és a szerződésben foglalt feltételek teljesítése esetén évente megállapított (hektárra vagy számosállatra vetített) kifizetést kap a szerződés időtartamára.

         Ez fedezi a felvállalt intézkedések miatti esetleges jövedelem kiesést, a felmerülő többletköltségeket, és tartalmaz további 20% ösztönzőt annak érdekében, hogy a célprogramokat vonzóvá és a környezetbarát gazdálkodási formákat versenyképessé tegye a gazdálkodók számára.

Kulturális örökség, hagyomány

         Mo. gazdag és egyedi kulturális örökséggel rendelkezik

         Fontos szerepe van a vidékfejlesztésben:

       Néprajzi és kultúrantropológiai hagyományok

       Tárgyi és szellemi emlékek

       Műemlékek, település- és faluképek

         10400 országos védettségű műemlék

         Erősítik a helyi és nemzeti identitást

Fenntartható turizmus

Az ellenőrzött keretek között tartható turizmus kielégíti a jelenkor turistáinak és fogadóhelyeinek igényeit, de mindeközben megőrzi a jövő nemzedékek számára a már meglévő lehetőségeket, illetve bővíteni próbálja azok körét. A turizmusnak ez a formája egy fejlődési folyamat eredménye, mely az erőforrásokat irányított módon úgy használja fel a gazdasági, szociális és esztétikai igények kielégítésére, hogy eközben a kulturális értékek teljessége, az alapvető gazdasági-ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség és a földi élet fenntartásához szükséges rendszerek nem sérülnek

 

  &nb

Szólj hozzá!

Államvizsga tétel: 7. A. Gazdálkodás a forgóeszközökkel a mezőgazdasági ágazatoknál

2011.09.29. 11:09 tpen

-         Fogalma

-         Sajátosságaik a mezőgazdaságban

-         Körforgásuk

-         Csoportjaik (három szempont)

-         A forgóeszköz szükséglet nagysága

-         Mérőszámok

 

 

Fogalma: Azok a termelési eszközök, amelyek rendszerint egy termelési folyamatban elhasználódnak, s értékük teljes egészében átmegy az új termék értékébe.

 

A mezőgazdaságban felhasznált forgóeszközök sajátosságai:

-          a forgóeszközök jelentős hányada élő organizmus, így a termelésben betöltött szerepük sajátos, raktározásuk, tárolásuk módja eltérő;

-          a forgóeszközök körforgásának időtartama, tehát a termelési periódusok hossza eltérő a mezőgazdasági termelés különböző ágaiban;

-          egy-egy növény termesztésének munkaműveletei – az adott ágazat technológiájának megfelelően – az év meghatározott időszakához kapcsolódnak, így a forgóeszközök felhasználására is szakaszosan, hosszabb-rövidebb időintervallumokon belül kerül sor. (élő szervezetek, vetőmag, szaporítóanyag)

-          felhasználásuk üteme eltérő (pl. tojás tej állandó)

 

Körforgásuk:

Kp- alapanyag- ráfordítás- félkész termék- késztermék- ellenérték

 

A forgóeszközök körforgásának szakaszai

 

A forgóeszközök állandó mozgásban vannak, egyidejűleg megjelennek a termelés és a forgalom szférájában.

 

 pénz, - anyagkészletek, - befejezetlen termelés, - áru, - pénz

 

Készenléti szakasz: az anyagok beszerzésétől – illetve megtermelésétől – a felhasználásig.

Ráfordítási szakasz: a forgóeszközök felhasználása az ágazat végtermékének előállításához.

Megtérülési szakasz: a végtermék raktározása, árunkénti értékesítése.

 

E három szakasz együttes időtartama adja a forgóeszközök teljes körforgási idejét.

 

Forgóeszközök megtérülése:

-          egyszeri nagy - növénytermesztés, hizlalás, növendék állat,

-          szakaszos - lucernatermesztés

-          folyamatos- tej-, tojástermelés

 

A forgóeszközök csoportosítása több szempont alapján történhet. A csoportosítást az

alábbi szempontok alapján végezzük el:

A forgóeszköz megjelenési formája

A forgóeszköz termelésben betöltött szerepe

 

 

 

A forgóeszköz megjelenési formája alapján történő csoportosítás azonos a Számviteli

törvényben előírtakkal. Ennek megfelelően a vagyon mérlegben az alábbi csoportosítás

szerepel:

1. Készletek

Anyagok

Befejezetlen termelés és félkész termékek

Növendék, hízó és egyéb állatok

Áruk

Készletre adott előlegek

Késztermékek

2. Követelések

Értékpapírok

Pénzeszközök

 

Termelésben betöltött szerepük szerint:

 

Készenléti szakasz: - Pénz – Anyagok

Ráfordítási szakasz: - Félkész termék, - Befejezetlen termelés, - Késztermékek

Megtérülési szakasz: - Követelések, - Pénz

Csoportosítás:

 

I. A körforgás különböző                      II. Tárgyi jelleg szerint                           III. Termelésben          betöltött szakaszaiba való 

tartozás szerint                                                                                                                                    

1. Alap-, segédanyagok, fogyóeszk.      1. Mezei leltár                                                        1. Alapanyagok

2. Félkész-termékek                                               2. Termények és anyagok                       2. Segédanyagok

3. Kész- és árutermékek                         3. Növendék- és hízóállatok                   3. Fogyóeszközök

4. Fizetési eszközök                                               4. Fogyóeszközök                                  4. Egyéb anyagok

 5. Fizetési eszközök                                              5. Árutermékek

6.Növendék- és hízóállatok

 

Mezőgazdaságban tehát a saját termelésű termékek nagyarányú üzemen belüli felhasználása (üzemi belforgalom) miatt a forgóeszközöket több esetben nem tárgyi jellegük, hanem felhasználásuk célja és módja szerint kell csoportosítani.

 

Alapanyag: pl. a hízóba állítható, felnevelésre kerülő állat, a takarmány, a vetőmag és egyéb szaporítóanyag, a szerves- és műtrágya.

Segédanyagok: az üzem- és kenőanyag, a növény-védőszer.

 

A növendékállatot a hizlalás szempontjából az alapanyagok, a tenyészállat-nevelés szempontjából a félkész-termékek, a növendékként való értékesítés esetén a késztermékek közé kell sorolni.

A saját felhasználásra félretett vetőmag pl. alapanyag, az értékesítésre kerülő pedig késztermék.

 

Mezei leltárba tartoznak az egyéves őszi vetések, a tavaszi vetésű növények alá végzett talaj-előkészítések, trágyázások és az évelő kultúrák (lucerna, vörös here stb.) értéke.

 
 
 


A növénytermelés befejezetlen termelése!

 

Termények és anyagok: vetőmagok, takarmány, szerves- és műtrágyák, üzem- és kenőanyagok,

alkatrészek és javítási anyagok stb.

 

 

A növendék- és hízóállatok: állatfajonként, hasznosítási mód szerint, súly szerinti részletezésben kell kimutatni              

cél: a tartási idő lerövidítése.

 

A forgóeszköz-szükséglet megállapítása

Az erőforrások kihasználásához nagy mennyiségű, megfelelő összetételű és a kellő időben rendelkezésre álló forgóeszközre van szükség takarékosság, okszerű forgóeszköz gazdálkodás

A teljes forgóeszköz szükséglet értéke termelési költségként jelentkezik.

 

Befolyásoló tényezők:

-          termelési periódusok hossza,

-          vállalati és ágazati szintű forgóeszköz szükséglet,

-          a forgóeszköz - igény időpontjai (átcsoportosítási lehetőségek)

-          a befektetett (ráfordított), és a lekötött (termelési) készletek aránya             

-          a termelési időn belül a költségek felmerülésének ideje és üteme;

-          a forgóeszközök forgási sebessége;

-          a visszatérülések nagysága és üteme;

-         egyéb tényezők (készletgazdálkodás, beszerzés, saját vagy vásárolt készletek aránya)

 

A forgóeszköz-szükséglet megállapítása

Fordulatok száma: kifejezi, hogy a forgóeszköz-állomány adott időszak alatt hányszor térül meg. Előnyös, ha értéke magas.

Forgási idő: kifejezi, hogy hány nap szükséges egy fordulat megtételéhez. Előnyös, ha értéke alacsony.

Eszközigényesség: kifejezi az egységnyi forgalomra jutó eszközállomány értékét.

Reagálási fok: kifejezi, hogy 1%-os forgalomváltozásra hány %-os változással reagál a forgóeszköz-állomány.

 

Forgási sebesség mutatói:

 

                                               A forgási sebesség egyenes mutatója:

S =  F/E

S    az időszak (általában egy év) alatt megtett fordulatok száma,

F    az időszak átlagos forgóeszköz-állománya.

E   árbevétel

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Államvizsga tétel: 6/A Gazdálkodás a befektetett eszközökkel a mezőgazdasági ágazatoknál

2011.09.29. 11:08 tpen

Sajátosságok a mezőgazdaságban:

-          Gyakori a kettős jelleg - a munka tárgya és eszköze (termőföld),

-          Munkaeszközök és munka tárgya – befektetett - forgóeszközök,

-      Időlegesen fizető pénzeszközként jelennek meg (szabad eszközök).

 

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK:

·         Fogalma: minden olyan erőforrás, amely:

-      állandó jellegű,

-          több termelési folyamatban vesz részt,

-          használat során is megtartja tárgyi jellegét,

-          értékét folyamatosan, elhasználódás arányában adja át az új értéknek.

·         Jellemzőjük:

-          a mezőgazdasági termelés alapvetően fontos erőforrásai,

-          a termelés helyszínéhez kötöttek,

-          használhatóságukban állandó, használattal nem arányos csökkenőértékben pedig változó erőforrások,

-          tárgyi sokféleség, a termelésben betöltött eltérő szerep,

-          jellemző költségek: amortizáció, fenntartási, javítási, biztosítási díj, adók -állandó

 

A befektetett erőforrások mennyiségét és összetételét meghatározó tényezők:

-          a termelés mérete és összetétele,

-          a termelés technológiája,

-          a teljesítőképesség kihasználásának mértéke.

Fordítva:

          Az üzem adott befektetett eszközállomány meghatározza:

-           a termelés méretét és összetételét (férőhely, termesztő berendezés területe stb.),

-          a működtetéshez szükséges forgóeszköz igényt,

-          a termelés gazdaságosságát.

 Együttes értékelése adja: az üzem befektetett eszköz ellátottságát, berendezettségét.

 

Befektetett eszközök csoportosítása:

          Csoportosítási szempontok:

1.        Termelésben betöltött szerep szerint

2.        Termeléshez való kapcsolatuk szerint,

3.        Számviteli törvény szerint,

4.        Tárgyi jelleg szerint.

 

1. A termelésben betöltött szerepük szerint:

1. Mezőgazdasági termeléshez szükséges

          - közvetlen termék előállításra képes - biológia tulajdonsága alapján (pl. ültetvények),

          - az emberi munka színtere, megkönnyítésének, megtakarításának eszköze (pl. épületek, istállók, gépek, berendezések),

2. Társadalmi szolgáltatások nyújtásához szükséges    

          - községektől távolabbi telephelyeken - lakóépületek, üzemi konyhák

 

2. A termeléshez való kapcsolatuk szerint:

          I. Mg-i üzemi befektetett eszközei 

          1. A szoros értelemben vett mg-i termelőtevékenység befektetett eszközei

           -  a növénytermelés, és  az állattenyésztés befektetett eszközei

          2. A javító üzemek befektetett eszközei

          3. Az igazgatási és adminisztráció

           II. Mg-i feldolgozó üzemek befektetett eszközei

           III. Egyéb gazdasági tevékenységek befektetett eszközei  

 

3. Számviteli törvény szerint:

·         immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet

          vagyoni értékű jogok: ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok (márkanév, bérleti-, használati jogok)

          szellemi termékek: találmány, szoftver, védjegy, szabadalom

          üzleti vagy cégérték:cégvásárlás, csak pozitív üzleti vagy cégérték mutatható ki.

 

·         tárgyi eszközök: olyan dologi eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten, tartósan szolgálják, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem (ingatlanok, gépek, járművek, berendezések, tenyészállatok, stb.)

 

·         befektetett pénzeszközök: azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási lehetőségeket érjen el. (részesedés, értékpapír, adott kölcsön)

 

4. Tárgyi jelleg szerint:

          Földterület

          Telkesítések

          Ültetvények

          Épületek és építmények

          Gépek, eszközök és felszerelések

 

Földterület (Termőföld)

különleges csoportja a befektetett eszközöknek a termőföld, amely a mg. Termelés egyik alapfeltétele, ugyanakkor tárgya és eszköze is. Sajátos és mással nem pótolható tulajdonságát annak köszönheti, hogy termékenységgel rendelkezik.

 

Telkesítések:

Telkesítés minden olyan tevékenység, amely tartósan módosítja vagy átalakítja a talaj fizikai, kémiai tulajdonságait, felszínét, illetve a termelés feltételeit.

 

      Célok:

- termőterületek növelése - mocsarak, lápok lecsapolása, alagcsövezés

- a talaj termőképességének növelése - meszezés,

- munkafeltételek javítása, költségek csökkentése tereprendezés,

- termőtalaj védelme – fásítás

- egészségügyi és esztétikai szempontok - erdősávok telepítése, zöld területek, parkok létesítése.

 

Élettartam: eltérő

-          örökösnek tekinthető: tereprendezés

-          rövid időre ható: talajjavítás, öntözés

 

 Költségek: a beruházási (létesítési) költségeket a munkák mérete és a ráfordítások határozzák meg.

A költségek megtérülési idejét a telkesítés során nyert többlethozam értéke, és a             termelési költség csökkenés határozza meg.

 

Ültetvények:

Állandó helyen létesített, hosszú élettartamú, nagy értékű mezőgazdasági termékeket szolgáltató létesítmények (pl. szőlő, gyümölcsös, komló, erdő)

 

Jellemzőik:                   

-          egységnyi területről nagy termelési értéket adnak,

-          a forgóeszköz felhasználás jelentős,

-          többségük eszköz - és munkaigényes,

-          a hozamok évjáratonként rendkívül ingadoznak,

-          a telepítéstől számítva csak meghatározott idő után fordulnak termőre

 

Költség:

magas a beruházási (létesítési) költsége, a telepítés és a termőre fordulásig az ápolási munkák költségeinek összessége.

 

Járulékos beruházási költségek: öntözés, hűtőház, gyümölcstárolók

 

Épületek és építmények:

Jellemzőik: - általában nagy értéket képviselnek, 

- megtérülési idejük rendszerint hosszú,

- az üzemeltetésükkel kapcsolatban felmerülő költségek is jelentősek.

 

Csoportosítás:

-          Termőhelyek: istállók, fejőház, üvegház,

-          Munkahelyek: javító-, szerelőműhelyek, feldolgozó épületek, iroda épületek.

-          Tároló helyek: - magtárak, gabonasilók, gépszínek, alkatrész raktárak, gépüzem, termény raktárak, dohánypajták, hűtőházak.

-          Közművesítés:  - termelési célú: villany, víz- és csatornahálózat, utak,

- társadalmi célú: lakóházak, orvosi rendelő, üzemi konyha

 

Költségeik:

- beruházási és üzemeltetési költségeket az ágazatok és technológiák is meghatározzák:

·         magas költségű épület igény: a szarvasmarha-, sertés-, és baromfitartásnál,

·         egyszerűbb, olcsó épületek: juhtartás, növénytermesztés.

 

5.        Gépek, eszközök és felszerelések:

Jellemzőik:

- jelentőségük a technika fejlődésével párhuzamosan növekszik,

- földterülethez nem kötöttek

- mobil erőforrások, többféle termék előállítására is alkalmasak (kivétel: speciális betakarító gépek pld. szőlő kombájn

 

-         Erőgép: traktor, önjáró kombájn, önjáró betakarító gépek

-         Munkagép: talajművelő gépek (ekék, boronák, tárcsák, kombi-traktorok) Vető-, műtrágya szóró- trágyaszóró- növényápolási gépek- öntözőgépek.

-         Egyéb gép: Állattenyésztéshez kapcsolódó gépek (pl. fejőgép, takarmány kiosztó)

 

Értékük és változásuk:

Bekerülési érték:

Az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig a raktárba való beszállításig keletkezett az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

          beszerzési ár

          előállítási költség

Beszerzési ár: Vételár, engedmény(-), felár, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenérték, díjak közvetlen önköltsége, bizományi díjak, beszerzéshez kapcsolódó adók, vámterhek.

Nem része:

-          A levonható, előzetesen felszámított ÁFA.

-          Az előzetesen felszámított ÁFA le nem vonható hányada

A bekerülési érték az alapja az amortizáció elszámolásának.

 

Maradvány érték:

-          amortizáció levonása urán maradó érték, amit a beszerzéskor meg kell határozni.

 

Értékcsökkenés lehet:

-         Terv szerinti

- lineáris (azonos összegek)

- degresszív (először több, később kevesebb)

- teljesítmény arányos

- progresszív

-         Terven felüli

 

A befektetett eszközök mennyiségének mérése:

-          természetes mértékegységgel

-          gazdaságtechnikai mérőszámmal traktoregység, normálhektár, szántóegység

-          pénzértékkel (100 Ft-ra, 1000 Ft-ra).

          Elemzéseknél: célszerű csoportonként vagy összesen termelési egységre vetíteni - 1 ha művelt  területre jutó befektetett érték, 1 ha szántóra jutó vonóerő stb.

Értékcsökkenés:

          Fizikai kopás

          Erkölcsi kopás  (avulás)  figyelembevételével

          Leírási módszerek:

    Lineáris módszer

   

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása