A vidéki területek lehatárolása, definíciók:
vidéki térségek definiálása gyakorlati szempontból is fontos.
Az Európa Tanács Vidéki Térségek Európai Charátja szerint
- A vidéki területekre jellemző problémák
- A vidéki elmaradottság okai
- A vidékfejlesztés fogalma
- A vidékfejlesztés általános céljai (és jelen állapot szerinti kormány oldalról)
- A fenntartható vidékfejlesztés (fogalma)
- A vidékfejlesztés politikai helye a szakpolitikák között (agrár, szociál, foglalkoztatási, ipar), kapcsolata a területfejlesztéssel.
- Intézményrendszer
Amikor vidékfejlesztésről van szó, mindenek előtt azt célszerű tisztázni, mit is értünk vidék alatt. Természetesen a vidék, a vidéki térség definiálása nem csupán elméleti kérdés. Példának okáért a SAPARD program csak vidéki térségekben megvalósuló fejlesztéseket támogat, ezért a vidéki térségek definiálása gyakorlati szempontból is fontos.
Az agrártudomány oldaláról érkezők saját tudományterületük oldaláról közelítették meg a vidéki térségek fogalmi meghatározását(Dorgai, 1998b; Fehér, 1998; Romány, 1998), míg például Csatári Bálint az angolszász alapokon nyugvó vidékföldrajzi megközelítésen alapuló véleményt fejtett ki (Csatári, 2004).
1. Az Európa Tanács Vidéki Térségek Európai Charátja szerint „…a vidéki térség olyan szárazföldet, belső vagy tengerparti területet jelent, amely a kisvárosokat és a falvakat is magába foglalja, gazdaságilag, szociálisan egységes egészet alkot és összehasonlítva a városi térségekkel
- számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági tevékenysége, a szociális és kulturális tevékenységek koncentrációja, és
- a terület nagyobb részét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi és kikapcsolódási célokra használják fel” (in: Buday-Sántha, 2001)
2. A hazai gyakorlatban is több vidék definíció látott már napvilágot.
Az 1996-os területfejlesztési és területrendezési törvény, a Nemzeti Agrárprogram is definiálja a vidéket, utóbbi az alábbiak szerint: “Vidék az a terület, ahol a mezőgazdasági tevékenység, a zöldfelület (erdő, természetes táj) dominál és aprófalvas településszerkezet, alacsony beépítettség, illetve népsűrűség jellemez.” (Agrárprogram, 1997a)
3. A vidékiség mérésére az OECD országokban alkalmazott mérési módszer objektív és egyszerű: fő elve, hogy a ruralitás és az urbanitás a népsűrűség függvénye. A problémával foglalkozó szakemberek azt a tényt figyelték meg, hogy a népsűrűséggel pozitív korrelációban van egy sereg, a fejlettséget meghatározó mutató.
- Ha a népsűrűség értéke km2-enként 150 fő alatt van a települések több mint 50%-ánál, akkor alapvetően vidéki térségről beszélünk.
- Ha ez az arány 50% és 15% között van, akkor jellemzően vidéki térségről van szó.
- Ha az arány 15% alatti, akkor urbánus az adott térség.
Az EU-ban a fenti értéket 100 fő/km2 határánál állapították meg, Magyarországon pedig mintegy öszvér megoldásként 120 fő/ km2-t tartanak indokoltnak.
Ha a rurális térségek ismérveként elfogadjuk a 100fő/km2 alatti népsűrűségi mutatót, akkor az EU népességének 17,5% él vidéken, ami az EU területének nem kevesebb mint 80%-t jelenti. Az így vidékinek számító népesség aránya azonban jelentősen szóródik: Belgiumban 5%, Finnországban és Hollandiában 50%, míg Svédországban 67%. Az OECD besorolás (150 fő/km2) alapján az EU területének 84%-a vidék és itt él a népesség 39,5%-a (Vincze, 2002 a) Magyarország területének pedig 94%-a, vagyis a fővárosi agglomeráció kivételével az ország egész területe vidék.
4. Az EU vidék-definíciója szerint a községi jogállású települések mellett a tízezernél nem nagyobb lélekszámú városokat és azokat a térségeket tekintjük vidékinek, ahol az országos átlagnál nagyobb a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya és nagyobb az agrárgazdaság súlya. Ezeken a területeken kisebb a zsúfoltság, a gazdasági tevékenység szorosan kötődik az élő környezethez, a népesség foglalkoztatásában és a gazdaságban jelentős a mezőgazdaság szerepe (Dorgai, 1999). Ha adaptáljuk a hazai viszonyokra, akkor az említett ismérvek alapján 2931 község és 68 kisváros sorolható a vidék kategóriába, ami az ország területének 83%-át, lakosságának pedig 42%-át teszi ki (Sarudi, 1997)
A vidéki térségek meghatározásának definíciója azért fontos, mert így lehatárolható és az EU-s pénzek a megfelelő helyre kerülnek és jól hasznosulhatnak. A vidékfejlesztési politika egyre inkább előtérbe kerül a mezőgazdasággal szemben. A támogatások eltolódnak az agrártámogatásoktól a térségi vidékfejlesztés irányába.
Az EU Közös Agrárpolitikájának átalakítási folyamata:
A vidéki területekre jellemző problémák:
A vidéki területek és a város közötti különbségek az ipari forradalom elindulásával kezdtek el nőni. Ez a jelenség felgyorsította az urbanizációt. Magyarországon leginkább Budapestet érintette, a 19. sz. elejétől kezdődően. Majd a II. Világháború után lelassult, és a 70-es években gyorsult fel újra. A mezőgazdaságból jellemzően az ipar felé kezdődött az elvándorlás, de érintette a szolgáltató ipart is. Kialakulnak és perifériára szorulnak a vidéki térségek. Többek között azért is, mert a vidéki térségek meghatározó alapja a termőföld, ami nem bővíthető. A vidéki térségekre jellemző például az alacsony népsűrűség. Az alacsony népsűrűség velejárója a fejlődés hiánya. Petrik -féle körforgás. Jellemző még a munkahelyek hiánya a szűkös anyagi források. Ha nem jutnak forráshoz a vidéki térségek, a fejlődés elmarad. A vidékfejlesztés célja, hogy ezt a körforgást megtörje és fenntarthatóvá tegye azt.
A vidéki elmaradottság okai
1, a kedvező mezőgazdasági feltételek
Mo. több évszázada egyoldalúan élelmiszer-termelésre összpontosító gazdasági terület volt. 1989 után elvesztettük az orosz-ukrán piacot, Ny-Eu-ban pedig az 1980-as évek óta túltermelési válság van a termékek piaca beszűkült, a magyar vidék elvesztette gazdasági alapját és akut válságba került
2, A földtulajdon rossz szerkezete
Míg NY-Eu-ban a föld forgalma szabaddá vált a XIX-XX. Században, addig Mo-on 1945-ig megmaradt a nagybirtok monopóliuma
Elmaradt a parasztpolgárosodás, a vidéken élők nagy többségükben szegény emberek voltak, nem alakult ki helyi önkormányzatiság
1945. földreform: nem piaci alapon történt, versenyképtelen kisbirtokok
1961 után Tsz-ek, nagyüzem: hiányzott a piaci szemlélet, a vékony parasztpolgári réteget megsemmisítették (kuláküldözés)
1990 után újabb tulajdonosváltás, elaprózott földtulajdon, hiányzó hagyományok
Konzerválta a szegénységet a vidéki térségekben
3, A trianoni békeszerződés utáni területi átrendeződés
- Elvágta egymástól az évszázadokon át gazdaságilag összetartozó területeket, a kialakult piacközpontokat, úthálózatot.
- Budapest súlya aránytalanul megnőtt
- nőtt a Budapest-vidék ellentét
4, a vidék társadalompolitika sújtotta terület
A parasztpolgárosodás nagyon alacsony
1938-61 között a magyar vidéki középréteg teljes kiirtása:
Zsidóság
Sváb kitelepítés
Kuláküldözés
A vidékfejlesztés fogalma:
Csatári Bálint megfogalmazásában: A vidékfejlesztés a sajátos táji, természeti, környezeti, gazdasági, települési és társadalmi jellemzőkkel leírható vidékies (rurális) területek különleges igényeire tekintettel kialakított komplex, integrált fejlesztési beavatkozások rendszere.
Dorgai megfogalmazásában pedig: A vidékfejlesztést olyan komplex tevékenység, amelynek az a végső célja, hogy a vidéki térségek – elsődlegesen társadalmi érdekből – a társadalomban betöltött funkcióik ellátására tartósan képesek legyenek.
A vidékfejlesztés céljai:
- A vidék gazdasági bázisának megerősítése
- A mezőgazdaság multifunkcionális jellegének kialakítása
- A vidéki életkörülmények javítása
- A Fiatal vállalkozók vidéki kötődésének megerősítése
- Oktatás, szaktanácsadás
- Természeti és épített környezet védelme
- Szociális ellátás javítása
- Helyi közösségek aktivitásának fejlesztése
Vidékfejlesztés céljai jelen állapot szerint kormány oldalról
Több lábon kell állnia a vidéknek” - A kormány vidékfejlesztési céljai
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tárcájának bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a kormány vidékfejlesztési politikájának legfontosabb céljai: a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása; a népesség megtartása; agrár- és élelmiszergazdaságunk versenyképességének növelése. Ezeken túl az élelmiszer- és az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vízbázisok, a talajok továbbá az élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése; helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; a város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása.
A kormány mindent megtesz azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A jogi továbbá a közgazdasági szabályozó rendszerrel a családok megerősítését szolgáló gazdálkodási formákat és megoldásokat részesíti előnyben. A kormány nézőpontja szerint a birtokpolitika középpontjába a családi/egyéni gazdaságok és azok társulásai állnak.
A természeti erőforrás-gazdálkodás nemzeti hatáskörben tartását, a természeti javak feletti önrendelkezés megtartását a kormány a nemzeti szuverenitás kulcselemének tekinti.
A tárca az uniós támogatásból zajló vidékfejlesztési program forráselosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítja át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok megerősítését, a családi gazdálkodás folytonosságának biztosítását és a generációváltás gyorsítását, a minőségi szerkezetváltást, továbbá a mikro- és kisvállalkozások erősítését és a vidéki életminőség javítását szolgálják.
A minisztérium elkötelezett abban, hogy fokozottan támogatja a természeti és kulturális örökség fenntartását, a falvak fejlesztését szolgáló programokat, javítja a helyi szolgáltatásokat, átalakítja és ügyfélközpontúvá teszi a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert (MgSzH, MVH, földhivatalok, falugazdász hálózat, stb.), hogy az a helyi közösségek és a gazdák kiszolgálását, helyzetbehozását, az információhoz és a forrásokhoz való hozzájutást szolgálja. Át kell tekinteni a LEADER programok működését, és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába kell állítani – mondta Fazekas Sándor.
A vidék gazdaságát „több lábra kell állítani”. Támogatni kell a vidéki jellegű nem mezőgazdasági tevékenységeket (helyi energiatermelés, élelmiszer-feldolgozás, értékesítése, kézművesség stb.), az ezekre irányuló helyi mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a falusi, öko- és gyógyturizmus hazai fejlődését, szálláshelyeinek bővítését, a helyi kulináris, népi és szakrális hagyományok ápolását. Ösztönözni kívánják a falvak, különböző tevékenységeit összefogó, ezzel a közösség és gazdasága belső erejét növelő, „hangya” típusú szövetkezetek, társulások létrehozását és működését. A miniszter szólt az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb szerves hulladékok, biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeinek újragondolásáról. A helyi energiaellátó rendszerek kiépítésével ugyanis sokat takaríthatnának meg a helyi önkormányzatok.
A miniszter elkötelezett abban, hogy a helyi élelmiszerek értékesítési rendszereit összekapcsolja a a helyi intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, helyi egészségügyi intézmények) közétkeztetésével. Ugyancsak ezen az alapelven szélesítenék ki az EU által is támogatott „szociális élelmiszerprogramot” valamint az iskolai „igyál tejet” és „iskolagyümölcs” programot.
FENNTARTHATÓ VIDÉKFEJLESZTÉS
Fogalom
Corki deklaráció alapján:
A vidékfejlesztés különböző társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi aspektusai közötti kapcsolat holisztikus értelmezésére épít. Fő vezérlő elve az, hogy az elmaradott vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti problémáinak megoldásához, avagy természeti és kulturális értékeik megőrzése érdekében minden lehetséges eszközt fel kell használni. Eszerint alapvetően új szemléletmódra, a rendelkezésre álló fejlesztési források és elképzelések integrált, koherens rendszerbe foglalására van szükség.
Környezetvédelem és vidékfejlesztés
A környezetvédelem korlátozó tényező, vagy erőforrás?
1, intenzív, ipari jellegű mezőgazdasági termelésre és feldolgozásra épülő fejlesztés számára a nemzeti parkok vagy a természeti értékeket védő jogi szabályozás csak a profitszerzést gátló akadályt jelent.
2, fenntartható vagy integrált fejlesztési megközelítés számára azonban akár az adott térség fő erőforrásává is válhat.
Biodiverzitás és tájvédelem
· Mo-on kb 42 ezer állat- és 2200 magasabb rendú növényfaj honos.
· 1-1,5 millió ha rossz minőségű szántóföld művelésével kell felhagyni.
· A művelés felhagyása komoly környezeti károkhoz vezethet
Vízszennyezés
- Felszíni vizeink 95%-a az ország területén kívülről érkezik
- 2000 január: ciánszennyezés ----
- Súlyos gazdasági, társadalmi problémák (halászat, turizmus)
- A szennyvíz 40%-a tisztítás nélkül ömlik a folyókba
Szilárd hulladék
- 2700 kommunális lerakónak csak 30%-a felel meg a környezetvédelmi előírásnak
- Illegális szemétlerakás
- Megoldatlan az állami tetemek kezelése
- Nem megoldott a felhagyott bányák rekultivációja sem
Fenntartható mezőgazdaság
Ø 1989 után a mg-i termelés sokkal extenzívebbé vált, csökkent az állatállomány, jelenős területeken hagytak fel a szántóföldi műveléssel ----- a mg által okozott környezeti károk jelentősen csökkentek
Ø Megoldás lehet fenntartható mg:
Ø Alacsony fosszilis energia-felhasználás
Ø Jó minőségű egészséges élelmiszerek előállítása
Ø Fontos az emberi munka
Ø Megőrzi a természetes erőforrásokat és értékeket
Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program
Cél: a különböző térségek adottságainak megfelelő, ahhoz igazodó fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása
A program jelentős támogatási előnyt biztosít az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkci-onális mezőgazdasági földhasználatnak, az EU-ban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek.
horizontális vagy országos célprogramok
hazai mezőgazdasági földhasználat teljes területére kiterjednek
Cél: támogatást nyújtsanak a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárásoknak, rendszereknek
különböző támogatási programok révén segíti a környezeti szempontokat is figyelembe vevő gazdálkodás elterjedését,
az integrált növény-, zöldség- ill. gyümölcstermesztés,
az ökológiai gazdálkodás terjedését,
a gyepterületek és vizes élőhelyek ökológiai feltételeknek megfelelő hasznosítását,
a környezetbarát állat-tartás kialakulását
zonális vagy térségi célprogramok
• az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezőgazdasági földhasználatát segítik
• programok célterületei közé olyan térségek tartozhatnak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi vagy/és vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek
• E térségek hálózatot alkotnak, így kialakulhat az ún. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) hálózata.
• hozzájuk való csatlakozás önkéntes, a gazda minimum 5 évre szóló szerződést köt az állammal, és a szerződésben foglalt feltételek teljesítése esetén évente megállapított (hektárra vagy számosállatra vetített) kifizetést kap a szerződés időtartamára.
• Ez fedezi a felvállalt intézkedések miatti esetleges jövedelem kiesést, a felmerülő többletköltségeket, és tartalmaz további 20% ösztönzőt annak érdekében, hogy a célprogramokat vonzóvá és a környezetbarát gazdálkodási formákat versenyképessé tegye a gazdálkodók számára.
Kulturális örökség, hagyomány
• Mo. gazdag és egyedi kulturális örökséggel rendelkezik
• Fontos szerepe van a vidékfejlesztésben:
– Néprajzi és kultúrantropológiai hagyományok
– Tárgyi és szellemi emlékek
– Műemlékek, település- és faluképek
• 10400 országos védettségű műemlék
• Erősítik a helyi és nemzeti identitást
Fenntartható turizmus
Az ellenőrzött keretek között tartható turizmus kielégíti a jelenkor turistáinak és fogadóhelyeinek igényeit, de mindeközben megőrzi a jövő nemzedékek számára a már meglévő lehetőségeket, illetve bővíteni próbálja azok körét. A turizmusnak ez a formája egy fejlődési folyamat eredménye, mely az erőforrásokat irányított módon úgy használja fel a gazdasági, szociális és esztétikai igények kielégítésére, hogy eközben a kulturális értékek teljessége, az alapvető gazdasági-ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség és a földi élet fenntartásához szükséges rendszerek nem sérülnek
• &nb
