- Fogalma
- Sajátosságaik a mezőgazdaságban
- Körforgásuk
- Csoportjaik (három szempont)
- A forgóeszköz szükséglet nagysága
- Mérőszámok
Fogalma: Azok a termelési eszközök, amelyek rendszerint egy termelési folyamatban elhasználódnak, s értékük teljes egészében átmegy az új termék értékébe.
A mezőgazdaságban felhasznált forgóeszközök sajátosságai:
- a forgóeszközök jelentős hányada élő organizmus, így a termelésben betöltött szerepük sajátos, raktározásuk, tárolásuk módja eltérő;
- a forgóeszközök körforgásának időtartama, tehát a termelési periódusok hossza eltérő a mezőgazdasági termelés különböző ágaiban;
- egy-egy növény termesztésének munkaműveletei – az adott ágazat technológiájának megfelelően – az év meghatározott időszakához kapcsolódnak, így a forgóeszközök felhasználására is szakaszosan, hosszabb-rövidebb időintervallumokon belül kerül sor. (élő szervezetek, vetőmag, szaporítóanyag)
- felhasználásuk üteme eltérő (pl. tojás tej állandó)
Körforgásuk:
Kp- alapanyag- ráfordítás- félkész termék- késztermék- ellenérték
A forgóeszközök körforgásának szakaszai
A forgóeszközök állandó mozgásban vannak, egyidejűleg megjelennek a termelés és a forgalom szférájában.
pénz, - anyagkészletek, - befejezetlen termelés, - áru, - pénz
Készenléti szakasz: az anyagok beszerzésétől – illetve megtermelésétől – a felhasználásig.
Ráfordítási szakasz: a forgóeszközök felhasználása az ágazat végtermékének előállításához.
Megtérülési szakasz: a végtermék raktározása, árunkénti értékesítése.
E három szakasz együttes időtartama adja a forgóeszközök teljes körforgási idejét.
Forgóeszközök megtérülése:
- egyszeri nagy - növénytermesztés, hizlalás, növendék állat,
- szakaszos - lucernatermesztés
- folyamatos- tej-, tojástermelés
A forgóeszközök csoportosítása több szempont alapján történhet. A csoportosítást az
alábbi szempontok alapján végezzük el:
• A forgóeszköz megjelenési formája
• A forgóeszköz termelésben betöltött szerepe
A forgóeszköz megjelenési formája alapján történő csoportosítás azonos a Számviteli
törvényben előírtakkal. Ennek megfelelően a vagyon mérlegben az alábbi csoportosítás
szerepel:
1. Készletek
• Anyagok
• Befejezetlen termelés és félkész termékek
• Növendék, hízó és egyéb állatok
• Áruk
• Készletre adott előlegek
• Késztermékek
2. Követelések
Értékpapírok
Pénzeszközök
Termelésben betöltött szerepük szerint:
Készenléti szakasz: - Pénz – Anyagok
Ráfordítási szakasz: - Félkész termék, - Befejezetlen termelés, - Késztermékek
Megtérülési szakasz: - Követelések, - Pénz
Csoportosítás:
I. A körforgás különböző II. Tárgyi jelleg szerint III. Termelésben betöltött szakaszaiba való
tartozás szerint
1. Alap-, segédanyagok, fogyóeszk. 1. Mezei leltár 1. Alapanyagok
2. Félkész-termékek 2. Termények és anyagok 2. Segédanyagok
3. Kész- és árutermékek 3. Növendék- és hízóállatok 3. Fogyóeszközök
4. Fizetési eszközök 4. Fogyóeszközök 4. Egyéb anyagok
5. Fizetési eszközök 5. Árutermékek
6.Növendék- és hízóállatok
Mezőgazdaságban tehát a saját termelésű termékek nagyarányú üzemen belüli felhasználása (üzemi belforgalom) miatt a forgóeszközöket több esetben nem tárgyi jellegük, hanem felhasználásuk célja és módja szerint kell csoportosítani.
Alapanyag: pl. a hízóba állítható, felnevelésre kerülő állat, a takarmány, a vetőmag és egyéb szaporítóanyag, a szerves- és műtrágya.
Segédanyagok: az üzem- és kenőanyag, a növény-védőszer.
A növendékállatot a hizlalás szempontjából az alapanyagok, a tenyészállat-nevelés szempontjából a félkész-termékek, a növendékként való értékesítés esetén a késztermékek közé kell sorolni.
A saját felhasználásra félretett vetőmag pl. alapanyag, az értékesítésre kerülő pedig késztermék.
Mezei leltárba tartoznak az egyéves őszi vetések, a tavaszi vetésű növények alá végzett talaj-előkészítések, trágyázások és az évelő kultúrák (lucerna, vörös here stb.) értéke.
A növénytermelés befejezetlen termelése!
Termények és anyagok: vetőmagok, takarmány, szerves- és műtrágyák, üzem- és kenőanyagok,
alkatrészek és javítási anyagok stb.
A növendék- és hízóállatok: állatfajonként, hasznosítási mód szerint, súly szerinti részletezésben kell kimutatni
cél: a tartási idő lerövidítése.
A forgóeszköz-szükséglet megállapítása
Az erőforrások kihasználásához nagy mennyiségű, megfelelő összetételű és a kellő időben rendelkezésre álló forgóeszközre van szükség takarékosság, okszerű forgóeszköz gazdálkodás
A teljes forgóeszköz szükséglet értéke termelési költségként jelentkezik.
Befolyásoló tényezők:
- termelési periódusok hossza,
- vállalati és ágazati szintű forgóeszköz szükséglet,
- a forgóeszköz - igény időpontjai (átcsoportosítási lehetőségek)
- a befektetett (ráfordított), és a lekötött (termelési) készletek aránya
- a termelési időn belül a költségek felmerülésének ideje és üteme;
- a forgóeszközök forgási sebessége;
- a visszatérülések nagysága és üteme;
- egyéb tényezők (készletgazdálkodás, beszerzés, saját vagy vásárolt készletek aránya)
A forgóeszköz-szükséglet megállapítása
Fordulatok száma: kifejezi, hogy a forgóeszköz-állomány adott időszak alatt hányszor térül meg. Előnyös, ha értéke magas.
Forgási idő: kifejezi, hogy hány nap szükséges egy fordulat megtételéhez. Előnyös, ha értéke alacsony.
Eszközigényesség: kifejezi az egységnyi forgalomra jutó eszközállomány értékét.
Reagálási fok: kifejezi, hogy 1%-os forgalomváltozásra hány %-os változással reagál a forgóeszköz-állomány.
Forgási sebesség mutatói:
A forgási sebesség egyenes mutatója:
S = F/E
S az időszak (általában egy év) alatt megtett fordulatok száma,
F az időszak átlagos forgóeszköz-állománya.
E árbevétel
